Tenisz
Babos Tímea
MTK legendárium | 227. rész
Az MTK-alapító, Szekrényessy Kálmán élete. 10. rész.
Az MTK-alapító apja, Szekrényessy József az ötvenes években a lezáródott pereket követően beszüntette ügyvédi működését: „mert nem akarta az életbe léptetett osztrák törvénykezés jármába hajtani makacs Kálvinista nyakát.”
Ekkor kezdett igazán a tanítvány mestere, Széchenyi István nyomdokába lépni, tényleges vállalkozásai csupán ezután kezdődtek. 1851-ben, felhalmozott pénzét ügyesen forgatva kibérelte az egész Margitszigetet fürdőstől, az Orczy kertet, hol rendszeres sport rendezvényeket tartottak és még ugyancsak ebben az esztendőben, húszezer aranyat fizetve a Császár fürdőt, majd a lóversenyteret.
Ez utóbbi két intézmény a kormányzat által bezáratott Nemzeti Kaszinót volt hivatva pótolni. A Császárfürdő gyönyörű klasszicista épületének udvarán, szép platánok árnyékában rendezte meg az MTK-alapító atyja nyaranta az országos hírű Császárfürdői bálokat. Ezek a Széchenyi István által megindított polgári társas élet szinten tartását jelentették a megtorlás éveiben. Télen – kaszinó híján – az Úri utcai háromemeletes Szekrényessy-ház híressé vált szalonja szolgált összejöveteli helyül, ahol a „40-es, 50-es és 60-as éveknek irodalmi, társadalmi és politikai nagyságai majd mind megfordultak.”
„A szabadságharcz után, midőn a nemzet halálszerű letargiába süllyedt, a gyermekek is elvesztették kedvüket a játéktól.
Rablánczcsörgése volt ennek a nemzedéknek a muzsikája. Halkan szólt, halkan lépett, mert otthon egyre azt hallotta, hogy mindent megles a spiczli, a policzáj. Örülni sem mert jóformán a napsugárnak.
Mikor aztán a fagyasztó dermedtség valóságos halállal fenyegetett, egyesek belátták, hogy társadalmi úton kell a letargiának véget vetni. Ekkor kezdődött meg az ország belső élete, irodalom, művészetek pártolása, társas érintkezés, szóval mindaz, ami előkészítője lett az 1867-iki eseményeknek. Az akkori magyar főváros társaséleti tényezői közt senkinek sincs több érdeme, mint Szekrényessy Józsefnek. Ő volt az, aki a híres császárfürdői bálokkal Pestre csalogatta az egész ország intelligencziáját, s aki már akkor, amikor még alig gondoltak rá, törődött a testi neveléssel.”
Szekrényessy József kiemelkedő társadalmi és politikai szerepe abban állt, hogy felismerte sajátos előnyös helyzetét, és azt képes volt a közösség érdekében felhasználni. Ilyen átütő erejű lépés volt, a komoly társadalmi eseménynek számító lóversenyek felújítása.
Benne megbízott a kormányzat, személye képes volt minden gyanút eloszlatni, vagyis a szükséges engedélyeket az újraindításhoz beszerezni.
A régi lóversenytér – mely Széchenyi büszkeségei közé tartozott – 1849 tavaszán az itt lefolyt harcok következtében komoly károkat szenvedett. Gyönyörű árnyas ültetvényeit az ott táborozó osztrák vértesek elpusztították. Az egykori fényes diadalok helyszíne az ötvenes években szánalmas látványt nyújtott. Komoly pénzáldozatok árán bérelte ki Szekrényessy a lóversenyteret és jelentős ráköltéssel helyreállíttatta azt. Sikerült elérnie, hogy az elnyomatás sötét korszakában, a megbénított társadalmi és sportéletnek egy kicsiny területe ismét megélénküljön.
Szemtanúk egyöntetű vallomásából tudjuk, hogy minden év májusában, a versenyek idején komoly társadalmi élet alakult ki. Ilyenkor valóságos népünnepély kerekedett, melyre kihajtatott a főváros szinte összes bérkocsija. Egy rendőri intézkedés ez alkalmakra előírta, hogy legalább a „pályaháznál” és a gőzhajóállomásnál néhány kocsinak maradnia kellett.
„Ha gyermekek nevelésében a testi és szellemi nevelést egyesíteni lehetne, tizenkét éves korig inkább a szellemit tenném hátra, mintsem a testit elhanyagoljam” – vallotta Széchenyi. Tanítványa, az MTK-alapító atyja, Szekrényessy József, kit ekkor már széles e hazában – mestere hű követése miatt – csak „kis Széchenyinek” neveztek, ebben is követte a legnagyobb magyart.
1853-ban szerkesztette és kiadta a pesti Testgyakorló Egylet évkönyvét, mely részletesen szabályozta az iskoláskorú gyermekek testnevelését.
Széchenyi mellett továbbá alapító tagja volt a pesti Hajós Egyletnek is, melynek alapvető célja lett a Dunát „az ifjúság testi fejlődése végett használni.”
Már mindezek alapján is jól látható, miszerint az MTK-alapító Szekrényessy Kálmánnak – atyján keresztül – bőven nyílt alkalma Széchenyi modern sporteszméit átvinni az 1888-ban általa életre hívott kék-fehér klubba és így megvetnie a magyar sportdemokrácia alapjait…
